Bemutatjuk a díjazott pályaműveket

A Népliget megújítására kiírt tájépítészeti ötletpályázat iránt nagy érdeklődés mutatkozott: összesen 16 pályamű érkezett, melyeket a tájépítész szakma elismert szakembereiből, valamint a Népliget megújításában érdekelt szereplőkből álló bírálóbizottság értékelt, és választotta ki a díjazott terveket.

A Bírálóbizottságban a főváros szakemberein kívül olyan szakmai szervezetek, mint a Magyar Építész Kamara, a Budapesti Építészkamara, a Magyar Tájépítészek Szövetsége, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Központ és a Magyar Kertörökség Közalapítvány is képviseltette magát. Azt, hogy politikai oldalaktól függetlenül valójában közösek a célok, mi sem bizonyítja egyértelműbben, mint hogy a X. kerület Kőbányai Önkormányzata, valamint az Építés és Közlekedési Minisztérium is delegált tagot a Bírálóbizottságba.

A Bírálóbizottság 6 pályaművet tartott értékesnek és szakmailag megalapozottnak – ugyanakkor a pályázatok közül egyik sem fogalmazott meg olyan javaslatot, amely koncepcióterv szintjén teljes mértékben elfogadható irány lenne, és a park felújításának továbbtervezéséhez önmagában alapul szolgálhatna, ezért az a döntés született, hogy I. díjat nem adnak ki. A következő lépésben a 6 díjazott pályázati anyagból készül egy mesterterv, melyet követően apró lépésekkel elindítjuk a Népliget rendbetételét.

Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a díjazott pályaműveket és a bírálóbizottság szakmai értékelését.

II. díj: 4D Tájépítészeti Iroda

Vezető tervezők: Balogh Andrea, Majoros Csaba, dr. Takács Katalin; Szakági tervezők: Ükös Tamás, Miklós Dorottya, Hegedűs Tímea (Tecton Kft.), Szokolyai Gábor, Hegymegi Júlia (MCXVI Kft.); Munkatársak: Báthoryné dr. Nagy Ildikó Réka, Csóka Györgyi, Gulyás Soma, Haraga Alexa, Házi András, Kelemen Edmond, László Eszter, Sas Brigitta, Krajnyák Bence

A pályamunkában bemutatott tervjavaslat szerint a történeti térszerkezet és úthálózat megtartása és megújítása visszafogott rekreációs programmal és gazdag növényalkalmazással párosul.  Helyesen elemzi a történeti előzményeket, javaslatait ennek figyelembevételével teszi meg. A pályamunka a park történeti értékeit, elemeit tiszteletben tartja és jó érzékkel illeszti össze az új funkciókkal és a kortárs tájépítészeti formavilággal. A mai igényeket kiszolgáló elemeket és természetközeli megoldásokat jó arányban helyezi el.

A pályamunka a gyalogos, kerékpáros közeledés, valamint a futókörök integrált megvalósítását tervezi. Az osztatlan felület az eltérő sebességű és eltérő eszközzel közlekedő parkhasználók között konfliktust okozhat. Tervezett úthálózata kellemes, figyelembe veszi a történeti nyomvonalakat, a gyalogoshálózat fejlesztésénél a sétányokat kísérő fasorokat. A Vajda Péter utca kerékpáros nyommal való kialakítása nem megfelelő.

Jó érzékkel jelöli ki a történeti előzményeket is figyelembe véve a park súlyponti részeit. Az egykori funkciók visszaállításának jegyében a Nagyvendéglő helyén vendéglátó pavilon elhelyezését javasolja, a park reprezentatív tereit megőrzi, a kiemelt kertrészeket érdekes kortárs kiegészítésekkel kelti életre. Példák erre a Dísztér és Lengyel sétány kortárs növénykiültetései, vagy a Mutatványos tér széleinek érdekes terepalakítása és építménye, amely a teresedés rendezvénytér jellegét megőrizve, ezt erősítve hoz létre különleges parkrészt.

A különböző szintű növényzet alkalmazásával kellemes kerti tereket alkot. Elemzi a park látványkapcsolatait, terven is jelzi a fontosabb látványtengelyeket. A park állományszerkezetében javasolt ligetesebb részek kialakítása nagyobbrészt elfogadható mértékű, és a változatosabb parkhasználatot és növényalkalmazást, a vizuális kapcsolatok újbóli megnyitását szolgálja. Ugyanakkor kiemeli, hogy a terveken bemutatott térszerkezet helyreállítása évtizedes távlatú feladat, amelyet integrált zöldfelületi kezelési terv kidolgozása mellett szükséges megvalósítani.

A park élőhelyi minőségének javításával is külön foglalkozik, a park gyep, cserje és lombkorona szintjeire adott javaslatokon túl a parkban találkozó különböző karakterű élőhelyek találkozásánál kialakuló szegélyek, ún. ökotonok fejlesztését is célul tűzi ki.

Az új funkciókat igyekszik a parkterület sérült felületeire koncentrálni, de így is megjegyzendő a Mutatványos tértől északra, az egykori sporttelep helyén tervezett nagy vízfelület túlzó mérete, valamint a korlátozottan közhasználatú közösségi kert és majorság funkciók tó-közeli elhelyezése nem igazán szerencsés.  Kevésbé jól sikerült megoldás a Centenáriumi parkrész merev útvonalvezetése, és a pályamunka egyes közlekedési javaslatai is korrekcióra szorulnak. A meglévő adottságokat (pl. ELMŰ terület, centenáriumi park) a pályamunka nem bolygatja.

A tervben szereplő javaslatok, projektelemek a Stratégiai tervvel nagy részben összhangban vannak, és a terv a lakossági részvételre, a park értékeinek bemutatására is nagy hangsúlyt fektet. A parkot élő értéktárként kezeli, amelyet informatív, interaktív tartalomfejlesztéssel és a park multifunkcionális szabad tereinek rendezvényeivel is igyekszik erősíteni.

Összefoglalva a pályamű a parkot a látható értékek és adottságok gazdagításával és a rejtett értékek feltárásával, a városi vadon kertépítészeti eszközökkel való finomhangolásával javasolja zöldfelületi, városökológiai, közparki, történeti kerti rangjában megújítani. Egy komplex átgondolt javaslat, sok értékes gondolattal, aminek köszönhetően a Bizottság e pályamunkát javasolja a jelenleg kiosztott legmagasabb II. díjban részesíteni.

Megosztott III. díj: Újirány Tájépítész Kft.

Vezető tervezők: Tihanyi Dominika, Kovács Árpád, Szohr Gábor, Németh Nikolett, Cseh Noémi; Szakági tervezők: Numbernow Studio, Varga Lívia Noémi, Varga István; Munkatársak: Ungerhoffer Dániel, Pomázi Renáta, Nagy Klaudia, Karácsony Julianna

A pályamű a Népliget megújítási folyamatában az ökológiai, kulturális és társadalmi megújításra fektet kiemelt hangsúlyt, mely folyamatában megelőzi a közpark átfogó fizikai rekonstrukcióját. Őrzendő értéknek tekinti a park spontán erdősülése során kialakult „parkerdei” karaktert, mely teret engedett a város belső területrészein a természeti értékek visszatelepülésére. Ennek szellemében a terv a parkerdei állapotnak a védelmét tűzi célul, miközben a történeti kert kulcselemeinek – úthálózat, tisztás rendszer – részleges visszaállítására is javaslatot tesz. A terv a parkot használati szempontból differenciált zónákra osztja. Ezek között szerepel, a természetvédelmi nomenklatúra szándékolt használatával, a természeti értékeket tartalmazó „magzóna”, az ezt védő átmeneti és puffer zóna, valamint az intenzív rekreációs funkcióknak helyet adó város zóna. A terv Vajda Péter utca keresztmetszeti kialakítására tett javaslata nem megfelelő.

A terv értékes javaslata a meglévő burkolt felületek részbeni visszabontásával belső esőkertek, zöldsávok kialakítása, ami a zöldfelületek növelése mellett a különböző parkhasználatok (gyalogos, kerékpáros) elválasztását is szolgálja.

Kiemelkedően értékes javaslat a Dísz tér rendezvénytéri funkcióval való helyreállítása, melyet egy középső zöldsávot tartalmazó kettős sétány kapcsol össze a Mutatványos térrel.

A terv kiemelt figyelmet fordít a park fenntarthatóságára beleértve ebbe mind a természeti, mind a társadalmi fenntarthatósághoz szükséges tennivalókat. A környezeti fenntarthatóság terén a parkban lévő épületek eső- és szürke-vizeinek hasznosítására, a parkban keletkező fahulladék parki bútorok készítésére, faapríték burkolatú séta és futósávok kialakítására vonatkozó javaslat érdemel kiemelést. A Népliget területén létesítendő, a Mutatványosok terén működő faüzemre és műanyag manufaktúrára vonatkozó javaslatot túlzónak (parkidegen funkciónak) tartja a Bírálóbizottság, indokolatlanul növelve a közhasználat elől elzárt területek nagyságát.

A társadalmi fenntarthatóság keretében a célt hogy a hét minden napján szokássá váljon a Népligetbe járni, nem csak az új felújított állapotában, hanem az odavezető folyamat ideje során végig”  megszívlelendőnek tartjuk. A pályázat készítőinek javaslata szerint a liget tervezése, felújítása és fenntartás új típusú városkormányzási modell keretében, a használók, üzemeltetők és a tulajdonosok közötti együttműködések keretében valósulna meg.

A Centenáriumi park területét land art térként javasolja megújítani megőrizve az eredeti parkrész egyes elemeit. A Tölgyfás játszótér felújítását – a használókkal együttműködésben – ugyancsak land art módszerekkel tervezi. Ezzel párhuzamosan a park keleti kaputereiben intenzív rekreációs terek kialakítását – természetes játszótér, pumpapálya – javasolja, mely funkciók mérete és elhelyezése is jó tervezői javaslat.

Összefoglalóan a terv a tájépítészeti tartalmát és a megvalósítás módszereit tekintve is a többi pályázattól eltérő, jól végigondolt elképzelést tartalmaz, melynek fókusza a kialakult „parkerdei” karakter védelme, fokozatos társadalmi együttműködés keretében történő felújítás. Kiemelkedően értékesek a terv társadalmi és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos javaslatai, valamint egyes részterületek kialakítására adott felújítási javaslatok. A pályázatot ezért a Bizottság megosztott III. díjra javasolja.

Megosztott III. díj: OpenSpace Kft.

Vezető tervező: Pápai Veronika; Munkatársak: Bulath Janka, Lugosi Flóra, Lenkai Borbála, Lénárt Eszter

A pályázat egy visszafogott, túlzásoktól mentes javaslatot ad a Népliget rehabilitációjára. Kerüli a látványos, öncélú attrakciókat, szép megoldásokat ad a fennálló problémákra. A pályamunka legerősebb gondolata, vezérlő elve a természeti értékek védelme és a kialakult táji értékek megőrzése. Ezt a feladatot komolyan is veszi, ennek mentén tesz javaslatot a funkciók elhelyezésére. A felhagyott történeti tereket szeretné újraéleszteni a meglévő faállomány maximális figyelembevételével. A Bizottság értékelte, hogy a park felújítására tó kialakítása nélkül tesz javaslatot, hanem csak mesterséges vízarchitektúrákat javasol elhelyezni.

A nagyobb környezeti terhelést jelentő, vonzó funkciókat a park szélére, elsősorban a Könyves Kálmán körút mentén szervezi, kialakítva így egy intenzív zónát, fogadó épületekkel, vízarchitektúrákkal, díszes évelőfelületekkel. A fogadó terek jól kidolgozottak, a Lengyel sétánynál tervezett nagyméretű vízfelület új emblematikus pontja lehet a parknak. A metró felőli Fogadótér összekapcsolódik a meglévő épületekkel és a terepadottságokat kihasználó hatalmas esőkerttel. Jó javaslat az itt létesítendő esőkert, amely talán túlméretezett, de a meglévő terep adottságok alapján, azokhoz igazodva  nemcsak a környező burkolatokról, hanem az épületekről érkező csapadékvizeket is hasznosíthatja.

A peremterületen védőzónákat hoz létre háromszintes növényzettel, és a reprezentatív zóna kialakításával tehermentesíti a belső területeket, ahol a hangsúly már a természeten van. Itt a különböző funkciók, mint sportpályák, játszótér, vendéglátás elsősorban a már jelenleg is burkolt vagy beépített területeken valósulnak meg. A sportfunkciókat részben a meglévő sportterületeken képzeli el, az Építők sporttelep helyére gyepes sportkertet álmodva, ami kérdéses része a tervnek.

Eredeti javaslata a tervnek az újligeti területen a szánkódomb mellett kialakításra javasolt „diffúz játszótér”, ahol gyermekek számára helyez el elszórtan natúr játékpontokat és ezzel párhuzamosan botanikai tankertként szemléletformáló funkciót, land artként pedig művészeti funkciót is betölt.

Jó felvetés a Centenáriumi park kialakítása, az eredeti elemek virtuális megidézésével. A pályamű egyik kritikus pontja a Mutatványos tér kezelése. A Mutatványos tér kialakítása túlzó, négy cikkelyét külön értelmezi, a különböző kialakítások egymás mellett nem alkotnak végül egy koherens egységet. Az idevezető négyes fasor is ezt az esetlegesség érzést erősíti, a „semmiben” végződve.

A terv tiszteletben tartja a történeti kert térrendszerét, megtartva és kiegészítve az íves útrendszert, visszaillesztve a főtengelyeket is. A fő közlekedési útvonalak átgondoltsága mellett a másodlagos úthálózat kevéssé kidolgozott, a lebegő ösvényekből kialakított útrendszer kevésnek érződik, amely ekkora területen nem tudja megfelelően kiszolgálni a parkhasználókat, ráadásul az emelt vonalvezetés inkább izolálja az út két oldalát.  A kaputérségeket megfelelően kezeli, a városi kapcsolatokra, kulturális intézmények bekapcsolására figyel, a vasúti megállóhely is hangsúlyosabb bejáratot kap (bár a Mutatványos tér felőli kapcsolata alulméretezett és esetleges). A keresztmetszetek jól átgondoltak, az eltérő sebességű zónákat nem csak burkolatváltással, de hangsúlyosabb zöld sávokkal is elválasztja.

A park zöldfelületét jól megvalósítható fenntartási kategóriákba osztja, foglalkozik a lombkorona szint revitalizációjával, fasor rekonstrukcióval, favédelemmel, a meglévő fák ápolásának feladatát kiemelve hangsúlyozza, hogy mindez hosszú távú, ütemezetten megvalósítandó feladat.

Összességében a pályamű visszafogottan, nem látványosan, de okosan kezeli a park megújítását, erős hangsúllyal a meglévő természeti értékekre és a meglévő angolpark karakterre. A pályamunka értékei a részletekben rejlenek, a Bizottság megosztott III. díjra javasolja, elismerve a pályamunka megvalósítható javaslatait és óvatos funkcióbővítését, ugyanakkor hiányolva a kortárs elemek megjelenítést a történeti térrendszerben.

Megosztott III. díj: Geum Műterem Kft.

Vezető tervezők: Gyüre Borbála, Lád Gergely, Barcsay Gergő, Kántor-Turi Emese, Tóth Evelin Enikő, Városy Dóra; Szakági tervezők: Szabó Levente, Biri Balázs, Rátgéber László, Balogh Balázs; Munkatársak: Ruga Máté, Fejes Gergő

A pályázati terv a Népliget megújítását a történeti kert értékeinek primátusa mellett a városi park rekreációs szolgáltatásának erősítésével képzeli el. A mai kor igényeinek megfelelő, jól működő park képét vázolja fel olyan funkcióbővítő ötletekkel, programokkal, kortárs dizájnnal, amik a Népliget történetének egy-egy korszakát is képesek megidézni. Ugyanakkor nem zsúfolja tele a parkot különböző funkciókkal, hanem tág teret ad a park karakterét meghatározó meglévő növényzetnek, faállománynak, és ezt a természetszerű hangulatot erősíti a szintezettség javítása, a kortárs növényalkalmazás, a gyűjteményes kert jelleg erősítése.

A Népliget javasolt térszerkezete és a főbb úthálózati elemek a történeti kert hagyományait őrizik, arányosan feltárva a part egészét. Az ELMŰ telepet nem bolygatja, az intézményi teniszpályák helyett a közösségi sportra helyezi a hangsúlyt: játékos formavilágú, változatos játszótéri rendszert, jól szervezett sportpálya együttest, valamint napozóstégekkel is feltárt tavat javasol a terv. Az Óligetbe tervezett bő egy hektáros tó talán eltúlzott méretű a Népliget talajtani adottságai és a kérdéses vízutánpótlás miatt. Jók viszont a tematikus land art stációk, ami a laza térhasználat mellett is karaktert adó és látogatókat vonzó helyek lehetnek.

A Népliget jobb ellátását, megfelelő feltárást és a látogatóközönség bevonzását is segíteni szándékozik a terv az egységes karakterű épület/építmény „családdal”, melyek közül a nagyvendéglő megidézése kimondottan jó gondolat, bár a fogadóterek rondó-szerű építményei és a kör motívum többszöri ismétlődése kissé soknak, didaktikusnak tűnik. A kilátótorony önmagában is kérdéses, mérete miatt pedig elfogadhatatlanul idegen a történeti kertben. Idegen elemként jelenik meg a pásztorszállás és állatsimogató, sem funkcionális, sem fenntartói szempontból nem jó megoldás.

A Mutatványos tér Räde-féle feszes elliptikus térformáját a terv finoman, ügyesen kezeli, a „hoztam is, meg nem is” elv alapján. Az ellipszis kibillentése egy rendezvénytérrel funkcionális szempontból is jó gondolat. A tér felnégyelése, azaz a Lechner sétány és a kereszttengely megtartása, visszahozása, a középpont szökőkúttal való kijelölése mesterkélt és nem is indokolt. A négy nagy térnegyedet az egykori mutatványos sátrak, bódék igényelték; voltaképp a terv maga sem tud érdemi funkciót hozzárendelni ehhez a térrendhez.

A terv közlekedési rendszere átgondolt, a fogadóterek helye és mérete jó, a fogadótéri építmények, illetve épületek – bár egy egységes Népliget-építészeti karaktert szándékoznak teremteni – térformájuk miatt nem alkalmasak fogadótéri szerepbe. A Lechner sétány kivezetése a vasút felé egy fontos új kapcsolatot jelez a városfejlesztési irányokhoz igazodva. A Főkert telephely áthelyezése is jó döntés. A Vajda Péter utca kialakítása megfelelő, a park közepét is beköti a közösségi közlekedés hálózatába egy megálló létesítésével. Jól alkalmazza a terv az eltérő burkolatkialakításokat a különböző közlekedési és pihenő funkciók kiszolgálására.

A növényállomány, illetve a meglévő faállomány értékeit helyesen ismerik fel, a botanikus kert javaslattal és a gyűjteményes kert jelleg erősítésével a kert új színfoltokkal gazdagodhat. Kérdéses azonban a „ligetesítés” mértéke, mert bár valóban több tisztásra, napozórétre lenne szükség, de a nagy megnyitások a klíma-kihívások miatt nem javasolható (pl. Mutatványos tér).

Összefoglalva, a pályamű jól kezeli a park hatalmas területét, a történeti kert értékeit és adottságait; változatosan, de nem túlzsúfoltan bővíti a funkciókat. A terv erényei mellett több, erősen vitatható ötlet, építészeti javaslat jelentik a gyenge pontokat (pl. kilátótorony). A Bizottság által javasolt megosztott III. hely a tervezői kvalitást méltatja, kritizálva a saját tervezési elveknek is ellentmondó, erőltetett megoldásokat, ötleteket.

Megvétel: Garten Stúdió Kft.

Vezető tervezők: Vastagh Gabriella, Szloszjár György, Szentesné Dandé Eszter, Stéhli Zoltán Imre; Tervezők: Tarr Katalin, Simon-Kiss Márta, Gyuricza Fruzsina, Széchenyi Hargita; Munkatársak: Ledzényi Lilla, Pálffy Dóra, Bőhm Gábor, Zvolenszky Ágota, Füssy Gyula, Mányoki Bence; Szakági tervezők: Barna Zsolt, WhiteBox Visual

A terv térszerkezeti rendszerében hangsúlyozottan a történeti kert eredeti, Ilsemann Keresztély féle térszerkezetét, parki úthálózatát tervezi visszaállítani, és ezzel összhangban a zöldfelület, a hagyományos közparki funkciók uralják a parkot. A park útvonalhálózatát használati funkciók szerint és anyagukban is differenciálja, a meglévő burkolt felület nagyságát csökkenti. A park belső közlekedési rendszerében egyértelműen a gyalogos közlekedés kiszolgálására fekteti a hangsúlyt, és ezzel nem kap kellő figyelmet a park kerékpáros és mikromobilitási eszközökkel való használata. Kiemelésre érdemes a terv gyalogos burkolati csomópontjainak elegáns, üzemeltetői és használó szempontból is jól kezelhető kialakítása.

A Lechner Ödön sétány menti parktengelyt visszaállítja, és az egykori Nagyvendéglő helyén javasol parkvendéglő kialakítását. Az ennek tengelyében lévő, nagy kiterjedésű tórendszerre vonatkozó elképzelése túlzó és történeti kerti szempontból sem indokolt. Jó javaslat a Mutatványos tér összefüggő zöldfelületként való megújítása. Jó javaslatot tesz a parktengely finom iránymódosításával a tervezett vasúti megálló irányába való gyalogos kapcsolat kialakítására. A téren javasolt rendezvényi funkciókat is kiszolgáló hídszerkezet eredeti, de túlzó javaslat.

A metrómegálló irányába nagyvonalú sétány kialakításával kapcsolja össze a fogadóteret a park belső területeivel. Az ezt lezáró kapuzatszerű épület túldimenzionált, nem hangsúlyozza a mögötte lévő terület közparki funkcióját.

Értékes javaslata a tervnek az Építők tenisztelep helyén, a sportfunkció megtartására, de közhasználatú szabadtérként való kialakítására vonatkozó javaslat, mely megőrzi a ma is meglévő központi épületet.

A terv az Újliget területének gyűjteményes kertként való megújítására vonatkozó javaslata ugyancsak rendívül értékes. Ezt a funkciót a Lengyel sétány tengelyében javasolt rózsakert, a Vajda Péter út menti – történeti kerti helyszínén felépített – pálmaház, és a Kismartoni út felőli kaputérségnél kialakított egyedi arculatú játszótér fűzi össze. A gyűjteményes kert tematikájú játszótér mérete és elhelyezése nagyon jó javaslat. A tervben szereplő ELMŰ transzformátor állomás korszerűsítéssel való méret csökkentése nem racionális javaslat.

A terv értékes eleme az klímatudatosságra való törekvés a kivitelezés (helyben bontott anyagok felhasználása) és az üzemeltetés (közösségi komposztáló, avar helyben tartása, extenzív gyepfelületek, ökologikus évelőfelületek) során. Hiányosság, hogy a növény-kiültetések helyei a tervlap alapján nem azonosíthatók be. A terv az üzemeltető Főkert telephelyét az Üllői út menti területre javasolja helyezni, ami racionális, és a Mutatványos tér rendezvénytérként való újra-pozicionálása is támogatható javaslat.

Szépen kidolgozott javaslat az óligeti és újligeti részeket elválasztó Vajda Péter út, ahol gyalogátkelőket és az átkelést, valamint forgalomcsillapítást segítő zöld szigeteket javasol. A terv a parki tájékoztató táblákra és parki bútorokra is szép vázlattervi javaslatot tesz. A parkbútor javaslat azonban költségesen kialakítható és fenntartható bútorokat tervez.

Összességében a park az Ilsemann-féle történeti szerkezet megújításával; hagyományos, zöldfelületi, intenzív parki funkciók kialakításával javasolja a Népliget megújítását, miközben több értékes javaslatot ad a parkfelújítás részletmegoldásaira. A terv térszerkezeti rendszerét meghatározó nagyméretű tó kialakítás, illetve az ELMŰ telephely méretcsökkentése azonban nem racionális javaslat. A tervet a Bizottság megvételre javasolja.

Megvétel: Objekt Tájépítész Iroda Kft.

Vezető tervezők: Pécsi Máté, Hómann János, Hómanné Huszti Bernadett, Koltai Emese, Ripszám Eszter, Szederkényi-Thurnay Júlia, Wang Xiao; Építészet: Nagy Csaba, Gárdos Lili, Treszkai Anett (Archikon Építésziroda); Művészettörténet: Győr Attila; Közlekedéstervezés: Ittzés Miklós (Ittzés Mérnökiroda); Látványtervezés: Lipka József (The Greypixel Workshop)

A pályamű – talán túlságosan is – bátran nyúl a helyi adottságokhoz, emellett harmonikus, kifinomult tájépítészeti koncepciót tükröz. Jól megtalálja a történeti kert tájképi útvonalvezetéséhez kapcsolódó kortárs formákat. A lendületes vonalak maivá teszik a tervet, az utak sűrűsége azonban nem illeszkedik a stratégiai tervi jövőképhez, a park karakterének megőrzéséhez, túlságosan felaprózva az összefüggő zöldfelületeket. Megtartja az értékes kerttörténeti elemeket, az architektonikus tengelyeket szép megoldásokkal teljesíti ki és kapcsolja be a park rendszerébe. Szem előtt tartja a történeti értékeket, a fontosabb kertrészek rekonstrukciójára javaslatot is tesz.

A terv funkcionálisan arányos, ötletekben gazdag (pl. parkmozi, vizes élménytér), de egyes elemek száma és léptéke eltúlzott (pl. a kétszintes sörkert, vízgyűrű a Mutatványosok tere körül, árkádos aluljáró), néhány pedig a divatot követi, kevéssé illeszkedve más funkciókhoz és a stratégiai elképzelésekhez (pl. lombkorona sétány, jégpálya). Pozitív megoldás a sportterületek közösségi terekké alakítása. A fogadótereket jól kezeli, de a MÁV megálló irányába lehetne hangsúlyosabb. A Mutatványosok teréhez finoman nyúl, jól kapcsolja be a megerősített, ovális térbe a lágy, játékos úthálózatot. Ugyanakkor a tér használatában lehetne ambiciózusabb, kérdéses az építmény (bábszínház) elhelyezése, aránya a jelentős méretű térben. Színvonalas javaslatot tesz az újligeti játszótérre. Részletesen kitér az okos-megoldásokra.

Közlekedési szempontból a terv erőssége az utat keresztező külön szintű megoldások alkalmazása. Megoldást ad a parkolási kihívásokra, de néhol ezt a környezetvédelmi sávba helyezi. A közvilágítási koncepció jól kidolgozott, az illemhelyeket is jól helyezi el. A Vajda Péter utca burkolati kialakítása funkcionálisan nem megfelelő, buszmegállókkal a sétányt, és így a parkot is csak a végpontokban tárja fel. Túlzó az elemes burkolatok használata a park közlekedési felületein. Életszerűtlen felvetés a lovasösvény annak Elnök utcai folytatásával együtt.

Jól találja el a vízfelületek arányát, kiemelkedően jó megoldás az épített, mértani formájú medence és az amorf, elnyújtott vízfelület formai megoldása és kontrasztja. Több izgalmas, ökológiai nevelést szolgáló megoldást sorakoztat fel (pele rezervátum, madármegfigyelő). Gondot fordít a faállomány ütemezett felújítására, javaslatot tesz az értékes növény- és állatvilág megóvására, fejlesztésére. Kiemelkedően magas a biodiverz évelőkkel borított területek aránya, és jelentős méretű az extenzív gyepfelülettel ellátott területek jelenléte. Ugyanakkor a burkolt felületek aránya rendkívül magas, bár ezen belül a szórt burkolatok dominálnak.

Összefoglalóan a terv a funkciók számában és sűrűségében a Népliget védendő karakteréhez nem illő, túldimenzionált „élményparki” fejlesztésre ad javaslatot. A terv részleteiben azonban mívesen kidolgozott, egyes részmegoldásai jól hasznosíthatók a felújítás során, ezért a Bizottság megvételre javasolja.

Gratulálunk a díjazott pályaművek alkotóinak! Az ötletpályázat itt letölthető zárójelentésében a díjazásban nem részesült pályaművek rövid értékelése is megtalálható: Népliget tájépítészeti ötletpályázat zárójelentés